Intézménymutató:
Thurzo Lajos Kozmûvelõdesi Kozpont (Zenta)
2000. szeptember 20.
Tavaly született egy terv, hogy a millennium évében a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes egy Kárpát-medencei turnéra induljon. Megkezdődtek a tárgyalások a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ vezetőjével, Hajnal Jenővel, továbbá a Vajdasági Magyar Folklórközpont részéről Nagy István néptáncoktatóval. Az együttes szept. 9-én Zentán, szept. 10-én Bajmokon, a Dózsa György Művelődési Egyesületben lépett fel. /Raj Rozália, Szabadka: A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Vajdaságban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./
2000. december 29.
A közművelődési szakmai képzések határon túli beindításának lehetőségeit vitatták meg a Budapesten, a Magyar Művelődési Intézetben dec. 10-11-én szervezett munkaértekezleten. Meghívottként Romániából jelen volt dr. Nagy Attila adjunktus (Babes-Bolyai Tudományegyetem) és Pillich László (Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány elnöke), Szlovákiából Farkas József (Ifjú Szívek MME) és Görföl Jenő (Csemadok), valamint Jugoszláviából Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ /Zenta/ igazgatója) és Nagy István (Vajdasági Magyar Folklórközpont szakmai tanácsadója). A Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője, Romhányi András kifejtette, hogy osztályuk legfontosabb feladata a kisebbségben élő magyar kulturális szervezetek és közösségek által szükségesnek ítélt együttműködési, támogatási és segítő formák megvalósítása. Ezek megfogalmazására és fontossági sorrendbe állítására a határon túli magyar szervezetek munkatársai azonban az esetek többségében nincsenek felkészülve, hisz háttérintézmények nélkül, és többnyire szakmai felkészültség nélkül dolgoznak. Ezért is szükséges a szakmai képzések beindítása. Erről volt szó a munkaértekezleten. - Sem Romániában, sem Szlovákiában, sem Jugoszláviában nem létezik közművelődési szakmai képzés, sőt ezen hivatásnak a fogalomköre sem ismeretes, ezért az államközi szerződések kereteinek igénybe vétele egyelőre nem járható út. Az értekezleten arra jutottak, hogy a közművelődési munkában jártas határon túli kollégáknak lehetőséget biztosítanak Magyarországon a konkrét képzési tematikák megismerésére. Ezután majd a képzést nyert határon túliak megszervezik a kiválasztott képzési forma beindítását odahaza. - Például a Kertészettudományi Egyetemnek /Budapest/ kihelyezett tagozata van mind Erdélyben, mind a Vajdaságban. A diplomát, amelyet az ide járó hallgatók kapnak, nem ismerik el sem Romániában, sem Jugoszláviában, ettől függetlenül ezek a képzések működnek, igény van rájuk, fontosnak tartják. Valószínű az, hogy idővel ki lehet harcolni e képzések elismertetését az adott országokban, hisz akár Romániának, akár Szlovákiának vagy Jugoszláviának érdeke felzárkózni az európai közösséghez. - Azt tervezik, hogy már 2001 őszén beindulhatnak az első évfolyamok nemcsak Erdélyben, hanem Szlovákiában és a Vajdaságban is, egy-egy kiválasztott területen. /Guther M. Ilona: Beindulhatnak a közművelődési képzések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
2001. február 1.
A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Civil Kollégium szervezésében - Civil Akadémia II. néven jan. 18-19-én folytatódott a határon túli magyar civil szervezetek vezetői számára 1999-ben a Magyar Kollégium által Budapesten beindított szakmai képzés. A Civil Akadémia csak egy töredékét tudja ellátni a szomszédos országokban lévő magyar civil szervezetek által igényelt képzésnek. Távlatilag ennek intézményes keretet kellene kapnia. Az első Civil Akadémián résztvevők a közösségfejlesztéssel mint szakmával ismerkedtek elméleti síkon, a második, gyakorlati tudnivalók megszerzésére irányult. A képzésen olyan szakemberek vettek részt Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Szlovénia kulturális civil szervezeteinek küldötteiként, akik az elmúlt tíz évben jelentékeny eredményeket tudtak felmutatni ezen a téren. Erdélyből jelen volt a Domokos Pál Péter Alapítványtól András Mihály elnök Csíkszeredából (Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója), az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványtól Egri István ügyvezető igazgató Kolozsvárról, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesületétől Musát Gyula alelnök Sepsiszentgyörgyről (Kovászna Megyei Művelődési Intézet szakreferense), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványtól Pillich László ügyvezető elnök Kolozsvárról és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítványtól Póka Enikő gazdasági felelős. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségtől (Csemadok) részt vett a Galántai Választmány vezetője, Mézes Rudolf és a Dunaszerdahelyi Választmány vezetője, Huszár László, aki a Csemadok erdélyi kapcsolatainak egyik alapembere, illetve Hogya György, a királyhelmeci Majláth Kör elnöke és az ugyancsak Királyhelmecen működő Mécs László Népfőiskolától Ivanega Iván elnök. Jelen volt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke, Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója Zentáról), a Vajdasági Magyar Folklórközponttól pedig Nagy István szakmai tanácsadó Szabadkáról. A szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet küldötte Patyi Zoltán volt Lendváról. - Most mindegyik régió képviseltette magát. Jelenleg folyik a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetekről adatbázist létrehozása, melyet internetre is felvisznek. /Guther M. Ibolya: Civil Akadémia II. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
2003. augusztus 27.
Nyárádszeredában 1993-ban kezdődött a kertészszakember-képzés. Azóta a hét évfolyamon 203 végzős vehette át a mérnöki diplomát, amelyet a román szakminisztérium is elismer. Halász Péterné, a Szent István egyetem Kertészettudományi Karának vezetője a kezdetre emlékezett. Annak idején az RMDSZ és az RMGE tanulmányi felelősei keresték fel őket, arra hivatkozva, hogy Romániában a magyar nyelvű mezőgazdasági szakképzést fokozatosan elsorvasztották. Az egyetem kertészettudományi kara, a felkérés nyomán, 1993-ban elvállalta a kertészmérnöki főiskolai szintű képzést levelező, távoktatás formájában. Az erdélyi képzés példájára 1996-ban a Vajdaságban is megindult a képzés, 1999-ben pedig Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola adott helyet a kertészmérnök-képzésnek. Jelenleg a tagozaton belül három konzultációs központ működik: Erdélyben - Nyárádszeredában, Vajdaságban - Zentán, a Thurzó Lajos Művelődési Központban, Kárpátalján - Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán. A nyárádszeredai művelődési ház, ahol kiépítették az Erdélyi Konzultációs Központot, megfelel a hétvégi foglalkozások számára a jól felszerelt tantermekkel, számítógépteremmel. A kertészmérnök-képzés akkreditált képzés, 4 éves időtartamú, levelező rendszerű, főiskolai szintű. Az oklevelet a Szent István Egyetem kertészettudományi Kara állítja ki, angol és magyar nyelven, amelyet a szomszédos országok elfogadnak és honosítanak. Távlati céljuk egyelőre még álom: egy magyar nyelvű kertészeti főiskola megteremtése Nyárádszeredában. Jelenleg Magyarországon, a jól működő egyéni és vállalati kertészeti gazdaságokban szerveznek gyakorlati foglalkozásokat. A nyárádszeredai kertészmérnöki oktatást a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Főosztálya támogatja, továbbá a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány és a Sapientia Alapítvány. A nyárádszeredai konzultációs központ vezetője, dr. Jakab Sámuel nyugalmazott talajkutató töretlen lelkesedéssel vett részt az oktatás szervezésében. A legjobb erdélyi kertészeti szakembereket, tanárokat nyerte meg a képzés számára. /Kilyén Attila: Tízéves a nyárádszeredai kertészmérnöki oktatás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./
2004. május 7.
A kisebbségben élő magyarság közművelődési szakmai képzési lehetőségeiről tanácskoztak romániai, szlovákiai, ukrajnai és magyarországi képzési szakemberek máj. 4-én a budapesti Magyar Művelődési Intézetben. A Magyar Művelődési Intézet a székelyudvarhelyi Human Reform Alapítvánnyal közösen elindította 20 résztvevővel az első középfokú, akkreditált – tehát államilag elismert bizonyítványt adó – egyéves intenzív közművelődési- és szolgáltatásszervező felnőttképzést a szovátai Teleki Oktatási Központban. A mostani tanácskozáson e kezdeményezés eddigi tapasztalatait összegezték. A Magyar Művelődési Intézettől Egyed Albert (Kisebbségi Főosztály vezetője) és Romhányi András (Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője), a Human Reform Alapítványtól Balla Zoltán és Sorbán József tartottak beszámolót. Az egyes régiók meghívott szakemberei a képzés lehetőségeit ismertették Romániában – dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke (Kolozsvár); Szlovákiában – dr. Tóth Károly, a Fórum Kisebbségi Intézet igazgatója (Somorja) és Kulcsár Mária, a Fórum Információs Központ igazgatója (Kassa), Szerbia és Montenegróban – Hajnal Jenő, a Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója (Zenta), illetve Ukrajnában – dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke (Ungvár). A résztvevők zárónyilatkozatukban megállapították: a kisebbségben élő magyarok közművelődési intézményeinek, szervezeteinek és közösségeinek hátrányos helyzetét elsősorban az okozza, hogy körükben nem létezik olyan közművelődési alapképzés, szakképzés, továbbképzés, amely alkalmassá tenné a feladatvállalókat a kulturális élet kellő megszervezésére. Szükségszerűnek tartják a szakmai képzések intézményesülését, akkreditálását. /Guther M. Ilona: Közművelődési szakmai képzés és stratégia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
